Elnyomja a mosolyt a bánat.
Szíved egyre jobban fárad.
Már elbújsz az emberek elöl
S a fájdalom lassan megöl.
Éjjelente a bánat leple alatt sírsz.
Fájdalommal teli hangon egy személyt hívsz.
Egyedül csakis Ő rá vársz.
Lelkedet nyomja a keserves gyász.
Tudod, hogy ő már nem lehet veled.
Tudod: ő már nem foghatja kezed.
Nem csókolhatod ajkát.
Nem simogathatod arcát.
Nélküle semminek érzed magad.
Csak egy sebzett lelkű árva vagy.
…Arra gondolsz, feladod.
Nélküle folytatni nem tudod.
Egy üvegcse. Vonzó és gyilkos.
Hirtelen minden hideg és nyirkos.
Vigaszt nyújt az örök álom.
A halált hozó halálos fájdalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése