Itt van egész közel. Érzem.
Megérinthetem
és mégsem
Odabenn
mélyen
fénytelen lelkemben vérzem.

Még nem tudom, hogy ki is ő.
De ez az erő
feltörő,
megtörő,
őrlő,
De nincs itt a vég - nincs késő.

Tudnám, hogy mit, vagy kit várok!
(vagy kit kellene)
Széles szakadék, mély árok...
Végeláthatatlan távok
Átléphetetlen határok.

Így hogy jussunk el egymáshoz,
találkozáshoz,
holnaphoz -
- s a mához?
Átkoz
vagy áldoz s áld - változáshoz...

Érjük utol a tegnapot!
A napnyugatot...
Az áldott világot...
A Jót...
üresség nélküli Bánatot..