talán...
szép emlék leszek
nem halványuló öröm
kis láng, távoli évek
fakóvá vált árnyékai között
talán...
marad utánam néhány kedves
soha nem múló pillanat
mi minden rossz nap
ellenére Veled marad
talán...
csendjeid részévé válok
és derűs ráncot rajzolok majd
ahogy évek múlva
két szemedre hullva
emlékem előcsal csillanó harmatot
miközben arcod mosolyog
talán...
átsuhanok néha misztikus éjeken
szobádon, ágyad felett lebegek
látom egyedül maradt testedet
és táncolok majd ölelve
álomban járó lelkedet
és boldog leszek
már nem lehet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése